A pi azonban nemcsak irracionális, de transzcendens szám is, ami azt jelenti, hogy nincs olyan racionális együtthatós algebrai egyenlet, melynek a pi lenne a megoldása. Ráadásul mindenütt ott van! Megjelenik a hold- és napkorongon, a szivárványban, a szem pupillájában és a vízbe pottyant esőcseppek fodrozta hullámokban. Még a DNS kettős spirálja is a pi körül forog. És mivel ott rejtőzik minden hullámban és fodrozódásban, a színek és a zene is elképzelhetetlen nélküle. Megtalálták már a gravitációelméletben és az atomi részecskék energiaelméletében, felbukkan az elhalálozási statisztikák Gauss-féle normaeloszlási jellegében.
Valószínűleg már a babiloniak is rádöbbentek arra, hogy életük nem lesz kerek irracionális számok nélkül, de nem hitték el, s így csupán a 25/8-ig jutottak (3,125). De már ez is használható valamelyest: az egyiptomiak e szám segítségével piramisokat építettek. Sok viszontagság után színre léptek a görögök, s i. e. 410 körül a kürénéi Theodórosz volt, aki forradalmi módon bevezette a matematikába az irracionális szám fogalmát. A matematika fejlődésére ez legalább olyan hatással volt, mint másik ünnepeltünk munkássága a fizikáéra.
Ehhez persze Arkhimédészre (i. e. 3. század) is szükség volt, aki egyebek mellett bonyolult számítási elméletével vált halhatatlanná. A roppant bonyolult számítás lényege, hogy a kör kerületét leginkább a kör "köré" (érintő) és "bele" (húr) rajzolt sokszögekkel lehet modellezni - minél több szögünk van, annál közelebb kerülünk a pontos kerülethez, amit a kör átmérőjével elosztva pi-közeli eredményhez jutunk.
Az arab kultúra híres matematikusa, Al-Kashi 1430 körül 17 tizedesjegyig jutott, a XVI. században Ludolph van Ceulen 20-ig, majd 36-ig. 1706-ban Eilliam Jones gondolt egyet, és az egészet a görög p hanggal, vagyis a ma már jól ismert pi (p) szimbólummal fejezte ki, mivel ez a görög "kerület" szó első betűje. A jelet hivatalosan Euler vezette be 1737-ben.
Ma már persze nem archimedesi mód méricskélnek, hanem szuperszámítógéppel. 1996-ban Bailey, Borwein és Plouffe például olyan számítási algoritmust mutatott be, melynek segítségével kiszámítható a pi tetszőleges számjegye, méghozzá az előzőek ismerete nélkül - mindezt 16-os számrendszerben. 1997-re Plouffe megoldotta ugyanezt a tízesben is.
A pi-számítás versenyének Prostja és Sennája David Chudnovsky és Yasumasa Kanada. Sokáig fej-fej mellett haladtak, színtiszta szakmai önérzetből.
Az Amerikában élő, ukrán zsidó származású Chudnovsky és testvére a nyolcvanas évek végén postai úton rendelt alkatrészekből épített saját lakásából szuperszámítógépet és elnevezte m-zerónak. A Chudnovsky testvérek állítják, hogy a pi - mivel a számsorban nincs megjósolható mintázat - tökéletes véletlenszám-hamisítvány, amelyben azért található néhány meglepő dolog. A háromszázmilliomodik tizedesjegy környékén megjelenik a 88888888 számsor. Pár millió számjeggyel odébb tíz hatos integet egymás mellett, aztán valahol a félmilliárdodik tizedesjegy után jön az 123456789, később meg mintha újból elkezdődne a pi: 314159265358. Mindez - mint mondják - véletlen zaj csupán.
A Chudnovsky testvérek a kilencvenes évek végén feladták a küzdelmet, így a színen nem maradt más, mint a jelenlegi csúcstartó Yasumasa Kanada és maroknyi kutatócsapata, kik gyári készítésű 800+ gigabyte RAM-mal dolgozó Hitachi szuperszámítógépet nyüstölnek Japánban. Beindítása óta (1999) a gép csak számol és számol és számol, Kanadáék meg reménykednek, hogy nem fagy le, mert akkor minden kezdődhet elölről. Ma már több mint 1 trillió helyiértékig kiszámították a pit, de a számsorban még ekkor sem sikerült semmilyen ismétlődési mintát felfedezni.
Felvetődik a kérdés, hogy mi értelme van meghatározni a p-t ilyen mélységben, ha a 47 tizedesjegynyi pontosságú értékkel számolva is már olyan precízen írható le a világ, amely a tökéletes körtől csak egy elemi proton átmérőjével tér el. A matematikusok azonban életkihívásnak érzik, hogy egyszer a végtelen végére érjenek.
A világnap alkalmából sok helyütt pimemorizáló versenyeket szoktak tartani, a jelenlegi világrekordot Chao Lu kínai versenyző tartja, aki 67 890 tizedesjegyig sorolta a számot, de keringenek kósza hírek egy japánról, Akira Haragichiról, aki 100 000 tizedesjegyig is felmondja, akár álmából felébresztve is, szembeszélben, bár ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.
A pi világnapjának "világpillanata" 3. hó 14-én, 15 óra 9 perc 26 másodperc 53 századmásodperckor következik be. Számításaink szerint ez lehetett az a pillanat is, mikor 1879-ben a kis Albert Einstein életében először kieresztette a hangját.