Valentin nap

Mi lehet a Valentin nap igaz története? Milyen szokások, praktikák, boszorkányságok kapcsolódnak a szerelem napjához? Tudd meg a szerelem napjának krónikáját!

Hogy pontosan ki is volt Szent Valentin, arról több, egymásnak ellentmondó legenda is kering. A legelterjedtebb szerint Valentin az i.sz. 3. században élt, II. Claudius uralkodása alatt. A császár 270-ben parancsot adott ki, hogy birodalmában a fiatal férfiak néhány évig ne házasodhassanak meg, mert úgy gondolta, a házastársi kötelezettségek teljesítése kiveszi a férfiakból, azaz a birodalom katonáiból az erőt. Valentin azért szenvedett vértanúhalált, mert Claudius parancsa ellenére összeadta az elébe járuló párokat. A legenda szerint Valentin, mialatt a börtönben raboskodott, barátságot kötött a börtönőr vak lányával, s imájával meg gyógyította a lányt, akinek kivégzésének napján üzenetet írt neki, melyben az állt, hogy a szerelem és a szeretet minden evilági erőt legyőz. Aláírásul a levél végén ez állt: "A Te Valentinod".

De február 14-15. kultikus ünnep volt már az ókori Rómában is. Ekkor tartották a Luperkáliát, azaz az a termékenység istenének tiszteletére rendezett tavaszköszöntő ünnepet. Tulajdonképpen ez számított az év kezdetének (így a március volt az év első hónapja, és ezért van az, hogy október, ha a szó latin eredetét elemezzük, 8. hónapot, november a 9.-et, december pedig a 10. hónapot jelenti).

Luperkusz napján az emberek dalolva és táncolva könyörögtek az istenséghez, hogy védje meg a nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére. Az ünnep éjjelén a fiatal nők belerakták a nevüket egy kerámia korsóba, a férfiak pedig húztak belőle egy-egy nevet. Az ünnepség és a táncok idejére párok lettek, sőt gyakran egész évben együtt maradtak.

Hogy mióta küldenek egymásnak kártyákat és ajándékokat a szerelmesek? Európában ezt a divatot az angol gentlemanok kezdték az újkor hajnalán. A 18. században már Valentin-napi verseskötetek jelentek meg, és a 19. században kezdtek hódítani a Bálint-napi kártyák, üdvözlőlapok.

Magyarországon ugyan csak 1990 óta ünnepeljük hivatalosan február 14-ét, de akadnak a magyar népszokások közt is Bálint-napi hagyományok bőven. Például köztudott volt, hogy azoknak a lányoknak, akik e napon, éjfélkor a temetőbe mentek, a szellemek megmutatták a jövendőbelijük alakját. Vagy ha már megvolt a kiszemelt legény, a lány boszorkánysághoz folyamodhatott február 14-én, hogy magához láncolja az ifjút. ehhez nem kellett mást tennie, mint olyan almát enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kellett tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, s evvel már biztos is volt, hogy a legény a lányba szeret, ha akar, ha nem.